Az ember mindennap megvívja a saját csatáit. Kitartónak és erősnek kell lennünk, hogy a cél, amiért épp, küzdünk, megvalósuljon. Hol rövidebb, hol hosszabb ideig.  Az álmok folyamatosan jönnek és folyamatosan mennek, akkor lesz cél belőlük, hogyha kitűzted magad elé és magadba mondod „akkor is, akkor is megteszem/meglesz/megcsinálom” és ha evvel a mondattal kelsz fel, és így is fekszel, le máris nagyobb erővel indulsz neki az új- vagy a holnapi-napnak! De azt se felejtsük el, hogy mindenhol van egy határ. Így itt is. Ha érzed, hogy a lelked elfáradt és már nem bírod tovább, akkor állj meg majd hunyd be a szemed és kérdezd meg magadtól: „Akarom én ezt?”, „Megéri nekem ezt csinálni?” És az ehhez hasonló kérdések és a legelső válasz, amit egyből rámondasz az lesz a helyes válasz… (Légy őszinte magadhoz!)
Én is így csinálom! Ez az én módszerem. Ez tesz engem erőssé! Van egy álmom és nem adom fel!
De ha teljes a bánat, a sötétség…
„Az öröm mindig segít rajtunk, még akkor is, ha teljes a sötétség, mert a sötétséget elűzi a fény.”